2011. augusztus 8., hétfő

Adam Lambert+ Bill Kaulitz azaz Tom a zöldszemű szörnyeteg (10)

Bill gondolatai:
Nem tudom hogy most mit is tegyek hisz Tom próbál közeledni de én megrémülök ettől. Ráadásul nekem itt van Adam és ő figyel rám. Tom pedig csak Tom. De azt hiszem kezdek többet érezni iránta mint amit szabadna.
Hisz az utóbbi pár napban jó párszor majdnem csókolóztunk. És egyszer már én is kezdeményeztem. De ha ő akarta volna akkor már megtette volna. De nem tette. Lehet hogy ő csak a hülye kisöccsének tekint. Mondjuk biztos. Az én érzéseimet pedig el kéne temetni. És ha jobba bele gondolok ettől az érzéstől még éni s eléggé félek pedig már hozzá kellett volna szoknom de nem megy és nem is fog. Ahoz az kéne hogy ő is így gondoljon rám. Vagy lehet hogy még az is kevés lenne. Valahogy meg kéne tudnom hogy ő mit gondol és mit érez. 
Talán az lenne a legjobb ha le itatnám. Az sem a legjobb hisz 1másnap nem emlékezne rá vagy 2 ami még rosszabb hogy emlékezne rá. Egyik sem lenne jó. Meg van hogy mit teszek. Meg kell tudnom hogy mit gondol Tom erről. Le megyek és nem érdekel mi lesz egyszerűen meg csókolom.

Bill gyorsan kimászott a kádból és felöltözött. Gyorsan szökdelt le a lépcsőről.
-Tom! Szólalt meg Bill bátya háta mögött.
-Bocs de most hagy. Szólalt meg Tom és fel sietett a lépcsőn.  Bill csak értetlenül állt és nézett döbbenten a lépcső felé. Majd kábulatából Tom szobájának ajtócsapódása zökkentette ki.Bill egyáltalán nem értette hogy mi történt. Nem tudta hogy bátya vajon mitől borult ennyire ki.

Már a puszta képemet se bírja. Mégis mit hittem? Hogy lejövök csak úgy megcsókolom és boldogan élünk együtt örökké?  Ugyan hisz ez nevetséges. Talán még jobb is hogy felrohant hisz mit tett volna ha meg teszem? De azért rosszul esett. Nagyon rosszul. Végülis felesleges ezen rágódni. És meg is értem hogy elege van a pofámból hisz minden egyes nap ezt bámulja.
Ezek és ezekhez hasonló gondolatok jártak Bill fejében miközben le ült a kanapéra és a TV-t kapcsolgatta.

 xXxXxX
Tom gondolataiban:
Úristen hogy tehette ezt Bill? Mért kellett ezt tennie? Már olyan közel éreztem a célt. Olyan közel éreztem azt hogy Ő is úgy érezzen mint én. De nem  úgy érzem magam mint akit jól meg pofoztak. Pedig ha tudná Bill hogy én mit is érzek iránta talán Ő is megértené a viselkedésemet. Hisz  most hogy viselkedtem szegénnyel? Csak úgy ott hagytam mi van ha valami fontosat akart volna mondani? Csak is fontos lehetett hisz Ő csak olyanokat mond. Én meg erre csak eljöttem nem is figyelve rá. Most biztos egy baromnak tart. És jól is teszi.

Már este  7-fél8 körül járhatott az idő mikor meg éheztek. Bill már épp az első falat ételt tette volna be a szájába mikor be ment Tom is a konyhába. Az ikrek közt a feszültség és a nyugtalanság szinte tapintható lett volna egymás pillantásait is kerülték. Majd Tom is le ült öccsével szembe és enni kezdett.

 És mikor rávették magukat h megtörjék a kínos csendet akkor is egyszerre szólaltak meg.
-Mond előbb te. Szólalt meg Bill miközben letette kezéből a kanalat mivel éppen leves ettek.
-Ömm nem inkább mond hogy mit akartál mondani délelőtt.
-Nemfontos.
-Öm okké akkor mondom én. Szóval......sajnálom a délutánt. Csak ömmm rossz passzban voltam.
-Ok semmi. Mondta Bill tömören.
-De te mit szerettél volna mondani? Kérdezte Tom érdeklődve.
-Ömmm semmit vagyis nemérdekes. Már el is felejtettem. Mondta Bill zavartan.
-Ahammm. Én ezt valahogy kétlem. És azt is tudom hogy akartál valamit csak azt nem hogy mit.
-Semmit. Oké? Felejtsük el. Mondta Bill és a mosogatóhoz sétált majd betette a tányérját. Eközben Tom is felkelt a helyéről és szorosan mögé állt.
-Tudom hogy van valami. Mond el kérlek. Kérlelte Tom öccsét miközben ágyékuk már teljesen össze simult mivel Bill közben megfordult.
-Nem Tom. Tévedsz. Nincs semmi. Mondta Bill és próbált kiszabadulni Tom karjaiból ám ez nem sikerült.
-Nekem nem tudsz hazudni. Suttogta Tom miközben már csak pár  centi választotta el ajkaikat egymásétól.
-Nem is hazudok.
-De igen. Mondta Tom miközben még egy kicsit közelített ajkaival.
-Csak azt akartam megkérdezni hogy Gitározunk-e ma is. De úgy láttam hogy már eleged van a képemból szóval mind1.
-Nem nincs elegem belőle. Sőt. Többet akarom látni. Mondta Tom miközben ajkait lágyan rátapasztotta öcséjére.

Kééérek komikat :)))
és tudjátok 5komi=új rész :DDD
és köszönöm az előzzőeketis :))))
És mivanmár senki nem bírja Adamot??? :((( :))))

Jah és ebből a sztoryból már nincs sok hátra 1max 2részt tervezek:)))
Komiban kérem azt is h legyen-e másik sztorym és ha igen akk milyen legyen :)) persze ha nemszeretnétek azt is mondjátok :)))