2011. április 23., szombat

idővel minden ki derül 42 Uccsó Rész :)))

Billék még váltottak egy utolsó szenvedélyes csókot még mielőtt ki szálltak volna a kocsiból majd kiszálltak és már épp csengetni akartak volna mikor Simonné nagy mosollyal az arcán nyitott ajtót.
-Jajjjj kicsikéim szerbusztok! mosolygott a fiúk édesanyja majd mindkettőjüket szorosan meg ölelgette és adott nekik 2-2puszit. Nemsoká Gordon is kijött és üdvözölték egymást.
-Gyertek kész az ebéd mondta Simonné a fiúknak.
-Megyünk édesem! mondta Gordon a nappaliból mivel ők ott beszélgettek mindenféléről.
-Mit eszünk? Kérdezte Gordon miközben le ültek az asztalhoz.
-Cérnametét leves, utána pedig spagetti mert a fiúknak az a kedvence és van még süti is ha kértek.
-Nyamííí mosolyodott el Bill és tapsikolt is párat.
-Jólvan kicsim elősszőr tessék enni levest szedett Simonné mindenkinek.
-Én nem kérek zöldséget nyafizott Bill.
-Jajj fiacskám az csak répa meg karalábé mondta az asszony mosolyogva.
-Jólvanna nyafizott Bill.
-Vegyél példát a bátyádról ő mindent meg eszik.
-Pontosan Bill vegyél példát rólam húzta ki magát Tom.
-Nagyon vicces! csípett bele a combjába Bill erre ő kicsit meg ugrott.
-Mi az? Kérdezte Gordon.
-Semmi csak... kirázott a hideg hazudott gyorsan valamit Tom.
-Ahamm mondta Gordon mintha el hinné ezt az egésszet.
-Tessék anyu meg ettem a zöldséget is. Mondta Bill majd fel mutatta a tányért mintahogy a kisgyerekek szokták.
-Jólvan fiacskám ügyes vagy. Nevetett fel jókedvűen az asszony. -Na szedhetem a másodikat?
-Igen! szólt -Bill. Tom pedig csak bólintott egy aprót. Megint meg ették amit szedtek nekik majd meg csörrent a telefon.
-Megyek fel veszem mondta Simonné és máris indult a telefonért. Gordon eközben a nappaliban nézte a TV-t.
-Mi addig el mosogatunk! kiabálta még gyorsan Bill. De ezt már édesanyjuk nem hallotta.
-Na legalább most végre rendesen ettél. Karolta át hátulról szerelmét Tom miközben Bill épp mosogatott. Bill el zárta a csapot majd szembe fordult vele.
-Eddig is ettem nevetett fel Bill majd kezeit Tom nyaka köré fonta.
-Jólvanna Mondta most Tom nyafogva és adott öccse ajkaira egy lágy csókot.
-Ezt nem itt kéne mondta Bill még mindíg csukott szemekkel.
-Anyu úgy is telefonál Gordon pedig tévézik mondta Tom mosolyogva majd még közelebb húzta Bill és szenvedélyesen meg csókolta. Annyira bele melegedtek hogy azon kapták magkat hogy édesanyjuk táltott szájjal figyeli őket miközben egyre sápadtabb lesz.
-Ez... ez... ez nem az aminek látszik dadogta Bill.
-Mágis mi? Szerintem fiacskám ezt eléggé nehéz lehet férre érteni. Mondta csalódottan Simonné. Eközben már Gordon is ki ért.
-Mi történt? Kérdezte miközben feleségét vígasztalta aki ugyan nem sírt viszont nagyon meg volt döbbenve és szomorú is volt.
-Kérlek anyu meg beszélhetnénk? Kérdezte Tom aggódva.
-Ezen nincs mit megbeszélni! Kiabált kicsit mérgesen az asszony.
-Kérlek drágám hallgassuk meg őket. Mondta a Gordon miközben felesége hátát simogatta.
-Jólvan nem bánom sóhalytott egy nagyot. Majd mind a 4-en be mentek a nappaliba és helyet fogaltak. Bill és Tom egymás mellett. Édesanyjáék pedig velük szemben a kanapén.
-Nos kezdett vbele Bill a mondanivalóba és mindent el mondott pontosabban hogy ők szeretik egymást és remélik hogy e-miatt nem fogják őket el ítélni. Tom párszor bele szólt de ő többek között csak bólogatott és helyeselt.
-Értem szólalt meg végül Gordon. -Végülis ha ti így döntöttetek akkor nekünk támogatnunk kell főleg most.
-Ti ezt komolyan gondoltátok?!  Kérdezte Simonné könnybelábadt szemekkel.
-Igen mama komolyan mondta Bill ellentmondást nem tűrve bár már alig bírta vissza folytani aa sírást látván édeasanyjuk reakcióját.
-Figyelj anya mi nem kérünk arra hogy örülj ennek csak gondoltuk jogotok van errők tudni. Remélem meg értetek minket. Mondta Tom miközben Bill hátát simogatta.
-Jólvan kicsikém ha tényleg ezt akarjátok hát legyen végólis ha tit ényleg így vagytok boldogak minek szomorítanálak el titeket. Nem? De kérlek ti is értsétek meg hogy ez nekünk még nagyon újj.
-Persze anyu. meg értjük. Mondta Tom.
-Szeretlek tieket mondta mosolyogva ismét az asszony.
-Mi is téged mami mondták a fiúk egyszerre.

XXX
A beszélgetés óta már pontosan2hónap telt el. Simonné és Gordon már telljes  mértékben támogatják fiaikat. Megértették az ő szempontujak és örülnek ha így de legalább boldogok. És még mindíg mindent meg beszélnek egymással. Bill és Tom még mindíg rettentően szerelmesek egymásba és semmi nem választhatja szét őket.

VÉGE!!!:)))
 Nos igen valóban vége lett életem első sztoryának. Remélem volt akinek tetszett:)
Már van elképzelésem h milyen lesz a kövi sztorym bár arra még várnotok kell legközelebb azaz az első rész kedden vagy szerdán kapjátok meg:)))
Persze ha szeretnétek :))))
Kérek komikat most is :)))
Hisz kíváncsi vagyok hogy ez a sztori tetszett-e nektek :))))