7

-De reggel még akartad volna. Mondta Bill halkan
-Igen és még most is akarom nagyon is. De nem így. Most szomorú és csalódott vagy. Holnap meg már undorodni fogsz ettől az egéssztől és tőlem is. Mondta Tom kis csalódottsággal a hangjában.
-Más szóval már neked sem kellek. Mondta Bill majd fel akart állni az ágyáról de Tom vissza húzta maga mellé.
-Ilyet ne mondj Bill. Nagyon kívánlak el sem tudod képzelni hogy mióta. Éjszkánként veled álmodom és a te csókjaidra vágyom. Mondta Tom miközben Bill vissza ült az ölébe úgy hogy bátyával szemben legyen.
-Tényleg? Kérdezte Bill csillogó szemekkel.
-Igen. Mondta Tom miközben lehajtotta fejét.
-Naaa most meg mi a baj? Kérdezte Bill mosolyogva.
-Most biztos undorodsz tőlem és soha nem is akarsz hozzám szólni és gondolom még csak látni sem akarsz. Mondta Tom de még mindíg nem nézett öccse szemeibe. -Sajnálom de már nem bírtam tovább magamban tartani. Mondta az idősebbik szomorúan.
-Nem haragszom. Mondta Bill majd elősször az arcára utána pedig a szájára adott egy puszit. Tom csak nagy szemekkel nézte hogy ikre mit csinál. -Naaa kérek egy mosolyt mondta Bill majd adott még egy lágy csókot testvére ajkaira. Erre már Tom is elmosolyodott.
-Ténxleg nem haragszol? Kérdezte Tom nagy szemekkel.
-Tényleg. Sőt örülök is hogy el mondtad. Ami pedig az undorodást illeti azt hiszem azzal nincs gondom mondta mosolyogva majd megint adott bátya szájára egy gyengéd csókot. -Viszont ezt meg kéne beszélnünk. Mondta Bill majd ki szállt Tom öléből.
-Mit kell ezen meg beszélni? Kérdezte Tom mosolyogva. Majd meg csókolta volna Billt de el húzódott. Áh értemmár szóval te nem így érzel irántam.
-Nem erről van szó. Mondta Zavartan.
-Akkor miről? hm?! Kérdezte Tom kicsit ingerülten de aztán le nyugtatta magát.
-Szóval hogy arról van szó hogy nem lehet és késsz.
-Ugyan Bill nenevettes mért ne lehetne?
-Már el mondtam.
-Jaaaaah persze akkor most mondj valami értelmes indokot is! Mondta Tom kis megvetéssel a hangjában.
-Ajj Tom lásd be nem lehet semmi köztünk.Mi lenne ha valaki rá jönne?
-De senkinek nem kell róla tudni. Mondta Tom kicsit sértődötten.
-Jah persze Tom és szerinted mégis mennyi idejig tarthatnánk titokban?
-Örökre? Kérdezte Tom képletesen.
-Jah és szerinted anyáék nem jönnének rá?
-Ugyan miből?
-Nem tudom bármiből! Mondta kicsit emelt hangon Bill.
-Jah persze. Tudodmit akkor menny Paris-hez. Vele lehetsz nyilvánosan és nem kell attól tartanod hogy valaki meg lát vagy épp rájön.
-De... Kezdett volna bele Bill de Tom közbe szólt.
-De mi? Bocsásd meg h az ikred vagyok nem én kértem és azt sem hogy így érezzek de ha nem is lennénk testvérek akkor sem lennél velem mert akkor buzi lennél! És jajj anyáék még arra is rá jönnének. Inkább felejsd el hogy "volt" valami köztünk  felejsd el hogy te is meg csókoltál és hogy akartad. Mert akartad ne tagadd még a szemidben is láttam. Kiabált már egy kicsit Tom.
-Mi van ha én nem akarom? Kérdezte Bill halkan és már alig bírta vissza folytani a sírását.
-Mit nem akarsz? Kérdezte Tom most már kicsit nyugodtabban.
-Semmi nem érdekes rázta meg a fejét.
-Most már mond az Istenért is! Kelt ki magából Tom.
-Nem akarom el felejteni ami történt és ha akarnám sem tudnám! Ordított most már Bill és közben eleredtek könnyei de hamar le törölte őket mert nem akart gyengének látszani és azt sem akarta hogy Tomnak meg essen rajta a szíve és ezért mondjon mát mint gondol.
-Nem akarod el felejteni de azért velem sem akarsz lenni? Dönts már el végre mit akarsz Bill!Mindketten le nyugodtak és vissza ültek az ágyra.
-Tom én nem azt mondtam hogy nem akarok veled lenni hanem azt hogy nem lehet, nem szabad. Mondta Bill szomorúan.
-Jó akkor találld ki mi legyen mert amit én mondok az úgy se jó. Mondta Tom majd fel állt az ágyról és át ment a saját szobájába. Bill tanácstalan volt szívében megint ürességet érzett mint mindíg mikor nem volt vele báttya. De nem foglalkozhatott ezzel. Úgy döntött el ássa érzelmeit. Nem fogja magának meg engedni hogy az érzelmei parancsoljanak. Akár mennyire is nehéz ellent kell mondania a kísértésnek, ellent kell mondania vágyainak vagyis Tomnak. Le dőlt az ágyra és szomorúan a plafont kezdte nézni. Lassan gondolataiba méllyedve aludt el. Kb1 órát aludhatott mikor fel kellt telefonja csörgésére. Paris-nevét látta meg a kijelzőn vett egy nagy levegőt majd fel vette.
-Szia Köszönt Bill kedvetlenül
-Szia! Köszön vidáman Paris. -Arra gondoltam este el mehetnénk valahova.
-Menny inkább a másik pasiddal mondta Bill érzelemmentesen.
-Ezt meg hogy érted?
-Jajj könyörgöm. Láttalak ma titeket a parkban.
-Meg tudom magyarázni. Kezdte a lány.
-Nem kell nem nagyon érdekel. Ez van túlélem.
-Jó ha te így akarod. Bill vett egy nagy levegőt.
-Igen így szóval légy vele boldog nekem mind1.
-Oké akkor szia.
-Szia köszönt Bill is de a lány már nem hallotta mert már le tette a telefont. Bill úgy gondolta hogy vissza fekszik aludni hisz holnap korán kell kelni mivel be kell menni a stúdióba mert azt mondta David hogy kapnak egy új fotóst. Túl sokat nem mondott róla csak azt hogy csaj, és hogy nagyon kedves meg hosz szerinte hamar meg fogják kedvelni. Reggel 8-kor Bill már indulásra késsz volt. Tommal ellentétben aki még póló nélkül rohangált a házban mert nem talállt valamit.
-Siess már Tom mert el fogunk késni.
-Jajjj de nem találom a kedvenc pólómat. Mondta Tom miközben be szaladt a konyhába és ki nyitotta a hűtőt.
-Hát ott biztos nem lesz. Nemvetett fel Bill.
-Na ne mond képzeld már itt is néztem de most a colámat keresem.
-Azt tegnap meg ittam. Vont vállat Bill majd le ült a kanapéra hogy nézze a TV-t míg Tom meg talállja a pólóját.
-Hé Tom nem ezt kerested? Kérdezte Bill egy pólót tartva a kezében.
-De igen hol találltad? Csodálkozott. Tom.
-Itt volt a földön. Vont vállat Bill. Tom gyorsan magára vette a pólót.
-Na mi az nem kéne mennünk? Kérdezte Tom már az ajtóban amint fel vette pólóját.
-De igen! Csak eddig ezt a nyavajás pólót kerested.
-Ne nyafogj már mennyünk mert Davi le szedi a fejed hogy ilyen sokáig sminkeltél már megint.
Viszonylag hamar be értek a stúdióba mivel nem volt dugó, így nem is késtek annyit. Bill már épp ki akart szállni a kocsiból de Tom utána szólt.
-Bill szólt halkan Tom ő erre csodálkozva vissza ült.
-Mi az? Kérdezte meglepetten .
-Szóval....
-Mondmár Tom.
-Gondolkodtál hogy mi legyen?
-Ezt nem itt kéne meg beszélnünk mondta Bill.
-Nem baj.
-Jó igen gondolkodtam rajta?
-És mire jutottál? Kérdezte Tom miközben egyre jobban közeledett Bill ajkaihoz.
-Nem lehet Tom. ő erre vissza ült a helyére.
-Ezt nem hiszem el! Mondta Tom csalódottsággal a hangjában.
-Mellettem emúgy sem lennél boldog hisz minden éjjel más lánnyal vagy akkor mégis hogy tudnál csak velem lenni? Kérdezte Bill tanácstalanul.
-A fenébe már azok a lányok nem jelentettek semmit Bill.
-Ezt meg hogy érted? Döbbent meg az éneked.
-Már vagy másfél éve csak te jársz a fejemben. Azok a lányok csak azért kellettek hogy ne rád figyeljek.
-Akkor majd találsz valakit aki mellett majd boldog leszel. Mondta Bill halkan.
-Már találltam valakit.
-Az jó. Mondta Bill egy erőltetett mosollyal.
-Persze csak hogy az te vagy. Mondta Tom miközben a nagy ablakon bámult kifele.
-Engem majd el felejtesz hidd el. Mondta Bill bátorítóan. -Na gyere mennyünk David megint ki lesz kelve magából. Nevette el kicsit magát Bill.
-Bill!.
-Mond. Csukta vissza az ajtót Bill.
-Egy utolsó csókot még kaphatok? Kérdezte Tom egy féloldalas mosollyal.Bill csak oda haolt majd gyengédem meg csókolta báttyát aki ugyanolyan gyengéden viszonozta majd lassan utat tört nyelvével Bill szájába. Keze lassan el kalandozott Bill felsőtestén.
-Most már mehetünk? Kérdezte Bill halkan.
-Te is élvezted ne tagadd.
-Mennyünk Tom 1csókról volt szó. Meg kaptad akkor most mennyünk. Tom kicsit el mosolyodott mivel látta milyen érzelmeket váltott ki öccséből.
-Na végre meg érkeztetek! Szólt David megkönnyebbülve.
-Jah hello. Mondta Tom majd le huppant a kanapéra. Mivel máshol már nem volt hely ezért Bill Tom mellett foglalt helyet. David eközben ki ment meg keresni a lányt.
-Nos akkor szeretném be mutatni nektek az új fotósotokat.Ő Itt Liza Shroff.
-Helo. Köszönt bátortalanul a lány.
Egéssz kedves jelenség volt. Haja Barna szeme rettentően világos kék. Bőre igényes olyan volt mint a baba bőre. A fiúk nagyon kedvesen fogadták a lányt.
-Szia Bill vagyok. Köszönt mosolyogva.
-Szia Bill én Liza.
-Gyönyörű neved van.
-Köszönöm. mondta a lány pirulva.
-Nos Bill ha már ilyen jól el vagytok nyugodtan körbe kísérhetnéd Lizát az épületben. A Stúdió valójában egy hatalmas villa volt ott vették fel a dalokat meg mindent itt intéztek el.
-Persze. Gyere meg mutatom neked hol keresd a többieket ha esetleg el akarnak tűnni David elől.
-Oké köszi. Mondta Liza mosolyogva. Bill körbe kísérte a lányt. Rengeteget beszélgettek közben.
-Gyere ülljünk ki a tetőre. Mondta Bill mosolyogva majd el kezdte húzni a lányt maga után.
-Nem fognak keresni a többiek? Kérdezte a lány kicsit félve.
-Nyugi nem lesz semmi baj. Na gyere.  A lány engedelmesen követte az énekest. Nagyon sokat beszélgettek a tetőn is úgy tűnt telljesen egy hullám hosszon vannak.
-Most veszem csak észre milyen jó géped van. Nem baj ha meg nézem? Kérdezte Bill.
-Nem dehogy. A lány le vette nyakából a hatalmas fényképezőt majd oda adta Billnek.

Na ez szerintem egy eléggé hosszú rész lett. Szóóóval kérek komikat!!!:)))